Emlékszem, még szárnyaimat bontogattam, amikor beállítottam első köteg kéziratommal Kányádi Sándorhoz. Még mai napig a fülembe csengenek a szavai: „fiam, ha a vers jó, nevel”.

S most, hogy kezembe vettem Papp Róbert kéziratát, ráébredek a nagy elődök igazságaira, hiszen a kötetben található versek nemes egyszerűségükkel, ritmikus nagyszerűségükkel adnak, adhatnak  valamit a felnövekvő generációnak.

Eszembe juttatják, a mondókák időszakát, amikor a szívem együtt dobogott a verssel. Felderengenek bennem a játékos gyerekkor emlékei, s valahol ott mélyen legbelül ismét gyermeknek érzem magam.

Mert, miről is szól ez a kötet? Mit is ad az olvasónak, aki kezébe veszi azt? És honnan erednek a mélyre leásott líra gyökerek?

Papp Róbert nemcsak egy költő, hanem egy olvasó is. Nemcsak egy rohanó ember, hanem munkája iránt elkötelezett lelkes oktató, tele tiszta művészi érzülettel. S valahol a szível legmélyén talán egy kicsit még gyerek. Ahogy mindannyian azok vagyunk. Ahogy mindannyiunknak azzá kell válnunk.

Gondoljunk csak arra, hogy amikor lehajlunk gyerekeinkhez játszani, mennyire megváltozik bennünk minden. Vagy arra, hogy amikor esténként mesét vagy verset olvasunk, miként válunk eggyé a művel... Hogy éljük újjá gyerekkorunk...

Amit most Ön érez, kedves olvasó, én is azt érzem ha Papp Róbert verseit olvasom. Megtanulom szeretni a gyerekeket. És megtanulom megérteni az általuk kreált kis világot, amely annyira ártatlan és amely annyira tiszta, mint a hegyi patakok hűs vize.

Nem tisztem, hogy irodalomkritikusi szemmel magasröptű parafrázisokat alkossak e könyvről és nem lehet tisztje ez senkinek sem.

Ezt a könyvet csak ajánlani lehet. Ajánlani a szülőnek és ajánlani a gyermeknek. Hiszen ezek a versek a játékosságuk által tanítanak. A tisztaságuk által tanítanak. És most Kányádi Sándort megkövetem: ezek a versek jók.

Lírai vonatkozásban ez a könyv úgynevezett kiteljesedés keresés a sokszor csalódásokkal teli szerelmi élet bugyraiban. Egyfajta lázadás, a meg nem élt vágyak beteljesedése miatt, de ugyanakkor az út megtalálása is, amely néhol a szélnek adott csók retorziójaként vetül a szerző ajkára.

Egy, a költői énre vonatkozó bezárkózottsági lelki periféria vonul végig a könyvön és az ezt övező gondolati sík kiteljesedése, a cselekvés produktív lételemével szemben. 

A szenvedélyek és szenvedések bináris rendszerét néhol feloldja a parafrázisokká fejtett játékosság szele.

Úgy a novellákon mint a verseken elképesztően gyors váltások figyelhetőek meg az szelemi szféra és az anyagi világ közötti ingadozás tekintetében. És történik ez, hol az erkölcsi magasságok határán, hol pedig mély morál végső állomásán.

A zordon érzelemvilágát rejtő novellái, beszélgetések két ember között, amely úgy is megtestesíthető mint a lélek és a tudat diskurzusa. Így válik ez a könyv az író és olvasó egymásra találásának nyomtatott fórumává.
Novellái a legközvetelenebb módon fogalmazzák meg azokat az erkölcsi, morális és szellemi értékeket, amelyeknek valóságával mindannyian tisztába vagyunk, csak éppen nem hangoztatjuk megfelelőképpen, nem beszélünk róla elégszer.

Novelláin keresztül rávilágít a társadalmi problémákra, erkölcsi és morális értékrendek határait suroló kérdésköröket feszeget.

Ajánlom hát e könyvet minden kedves olvasónak, akik a benne rejlő felismerések által Önmagukra szeretnének ismerni.

Ilyés András Zsolt könyve az "Ezer egy éjszaka" az emberi lélekről, az esendőségről, a vágyakról, álmokról és nemzeti öntudatról szól, amelyet olyan nemes egyszerűséggel karolhatunk magunkhoz, mint egy kedvest az éjszakai elalvás előtt. Komoly sorskérdéseket feszeget, állást foglal és tényeket állít elénk, olyan profizmussal, hogy azok sok esetben megkérdőjelezhetetlenek.

Bencze Attila
Felelőskiadó

Ára: 1500 forint postaköltséggel

Rendelhető: info@polusonline.com

Az Angel egy élettörténet. Tele a szerelem és élet ármányaival és viszontagságaival. Egy mai nő története, akinek szembe kell néznie a csalósások garmadával.

Két szerelmes történet párhuzamában ismerhetünk önmagunkra. Angel fájdalmain és töprengésein keresztül reflektál érzéseinkre. Sokszor tevődik fel benne a nosztalgikus kérdés, hogy mi lett volna ha...

Kádár Valéria kötete nemcsak szórakoztat, hanem válaszokat is ad azokra a kérdésekre, amelyekre talán még nem kaptuk meg a választ. Könnyed olvasmány, amelyet tiszta szívből tudok ajánlani, minden szerelmes és csalódott hölgynek.

De ugyanakkor megérthetjük azt is, hogy mit jelent egy nő életében a szíve alól előbúvó aprócska lény. Mi az, amit képesek vagyunk feláldozni érte. Mi az amiről képesek vagyunk lemondani az ő boldogulásáért.

Kádár Valéria kötete a mai nő regénye, hiszen olyan közelségben és tisztán szövi a történetek folyamát, amilyen közelségből csak a ma embere tapasztalhatja meg az élet furcsa de mégis áldásos mivoltát. 

Bencze Attila szerkesztő

Csákvári Zsóka kötete dramaturgiájában egy egyedülálló kiadvány, hiszen úgy mutatja be az idegenbe szakadt magyar honfitársaink életét, ahogy nem sok regényben, novellában tapasztalhatjuk. Németországon át Svédországig, avagy Amerikáig. 

Dramaturgia tele élettapasztalattal és jókora emberismerettel. A magány, a monoton élet, a beletörődés, de valahol a lélek mélyén a hazaszeretet dramaturgiája is. Szembesít a halállal, de ugyanakkor megmutatja a feleslegesnek tűnő életharcok patetikus állapotát.

Amikor egy szerkesztő kezébe vesz egy könyvet, nem tudja, hogy pontosan mire is számíthat. De aztán átéli, átérzi és átértékeli azt. Belemélyed és csak az olvasás folytatására vár. És el kell olvasnia még egyszer. Sokadszor.

És megdöbbenve tapasztalja, hogy a sokadik olvasás után is ugyanazokat az érzéshullámokat váltja ki. És a végén elérzékenyül. Kénytelen azt mondani, hogy jó. Be kell vallania az olvasónak, hogy a mai magyar novellaírásnak is vannak remek képviselői. 

 A könyv előszavát tovább is elolvashatják, ha IDE kattintanak.

Egy tündérlány mesét mond Réti G. Péter pennáján keresztül. Mesét mond három generációnak. A gyereknek és a szülőnek. A szülőnek és a nagyapának. A nagyapának és az unokáknak. 

Meséket mond, de nem féltétel nélkülieket. Nem tartalmatlan sallangokat, hanem oktató meséket, néhol drámaiságával, néhol parodisztikus humorával, melyek az életre való nevelést és oktatást rejtik magukban.

És ezek a mesék nemcsak nevelési szándékkal állnak a prózaiság strázsáján, hanem társadalom kritikaként is „pro et contra” mérlegelve a könyvben felsorakoztatott eszméket és eszmék közötti különbségeket.

A novellák szereplői egytől egyig reális személyek, fiktív esetenként átnevesített, „átállatiasított”, „átmanósított”, karakterekbe bújtatva, melyek a társadalmi különbözőségekre a saját reál életük megtapasztalásán keresztül hívják fel az olvasók figyelmét.

A könyv előszavát tovább is elolvashatják, ha IDE kattintanak.

Lélek Sándorné Ekpafat „A lélek útja” című kötete a léleknek egy úgynevezett bináris bemutatása az olvasók számára. Mely bináris rendszerbe egykönnyen beleképzelhetjük önmagunk vagy akár szűkebb környezetünk élethelyzeteit is.

Iránymutatásokat ad (sokszor szakrálisan) az Isten iránti elkötelezettségünkhöz vezető út megtalálására, egy olyan szerző tollából, aki bőven kiismerhette a kórházi ágyak kétpólusú létvilágát, hiszen a kóma állapotán túli ismeretlen megtapasztalása egy úgynevezett mentális síkot nyitott, melyet olyan eszközként használ a szerző melynek megismerése nem csupán a periférikus elidegenedést hozza ki az olvasóból.

Ha arra gondolok, hogy sok önmagát és kultúráját szakrális térbe helyező ember képes orbitális tévedésekre és megrögzött dogmatikák hirdetésére, akkor ennek a könyvek az elolvasása után meg kell kell állapítanom, hogy az igazi teleológiai szakralitást csak úgy lehet visszaadni az írásokban ha megtapasztaltuk annak állásosságát. És történik ez akkor is ha egyszerű emberi történeteket dolgozunk fel és tárunk az olvasók elé.

Ára: 900 forint postaköltséggel

Rendelhető: info@polusonline.com

Dudás Mihály Károly „Szomorú bohóc” című verseskötetét követően, ez a második válogatás, melyet a Szerzőtől kezében tarthat a Tisztelt Olvasó.

Egy könyv születése, mindig különleges meghívás, kiváltképp verseskötetek esetében: bizalommal áthatott ajtónyitás a lélek legrejtettebb dimenziói felé, a legbensőségesebb emóciók, gondolatok szavak köntösébe öltöztetett szentélyébe. Ahogyan a költő az utolsó gondolatokban így köszön el Olvasóitól: „Jól gondold meg, kinek nyitod ki szíved gyémántból kirakott, legféltettebb ajtaját!” -, szavai a kölcsönösségről is szólnak. Nem elég magának a költőnek megnyitnia lelke ajtaját, hogy bebocsátást kínáljon az Olvasóknak; az ő szívük is tárt kapukkal kell, hogy fogadni tudja mindazt, amiről versei vallanak.

Dudás Mihály Károly költészete egy kivételesen érzékeny, ugyanakkor erős, mélységeket-magasságokat bevándorló lélek olykor leheletfinom, máskor tajtékokban küzdő és fennmaradni tudó árnyalatait vetítik elénk. A „Szemem lát, szívem őriz” cím különlegessége, hogy nem csupán magának a kötetnek, de nyitó és záró verseinek is ez a címe: az első előre mutat, a jövő felé, a szerelem varázsában -, míg az utolsó a múltba ível vissza, az elvesztett-elveszthetetlen édesanya gyászában.

E cím-ismétlődéstől válik a kötet olyan teljessé, mint amilyen a misztikában a saját farkába harapó kígyó jelképe, így zárja körül e vers-koszorú szinte minden gyöngyszemével a Nőt, az Örököt, mint a férfi lelki princípiumát. S ahogy a folytatás záloga a kezdet emlékével és lényege jelenvalóságával egybekapcsolódik, úgy végtelenítődik a körtánc ezekben a versekben: a szerelem megjelenítése, kibontakozásának áldott állapota, beérlelődése múlandóságba taszító tudata, majd a szelíd-gyötrelmes átmenet a veszteségbe, kínba, gyászba, mementóba, ami visszaér a megújulás újabb köréhez.

Versei tanító erővel bírnak, s verseiből lelkierőt meríthetünk saját párkapcsolati nehézségeink idején is. Felhívja a figyelmet a házasság szent kötelékére és annak betartásának fontosságára. Művein keresztül azt hiszem minden ember egy kicsit magára és szerelmi életére ismerhet, hiszen sokszínű alkotásai az együttlét vonzatos problémáit teljes körűen taglalják, körüljárják azt.

A szerelmes versek mellett Orsolya nagy hangsúlyt fektet a minket körülvevő csodálatos természetre. Tájleíró és a természetet bemutató verseit nagy részletezettség, érzékletes képi világ jellemzi.

Líráiban Orsolya mindvégig hangsúlyozza az Isteni teremtő erő ottlétét, mind filozófiai, mind természeti síkon. Hálát ad az Úrnak mindazért, amit létrehozott, és figyelmeztet minket ennek tiszteletben tartására.

Alkotásai egyszerű, részleteiben filozófiai elemeket tartalmazó – érthető – népi lírák, melyek a költőnő kérdései a párkapcsolat, a szerelem miértjéről és hogyanjáról. Egyáltalán a filozófiai síkon értendő életről.

Várnay – Nagy Orsolya líráiban felkelti az olvasó figyelmét és válaszokat keres általánosan elfogadott társadalmi normatívák hiányosságainak okára, és ezen alapszabályok be nem tartására. Épp úgy, ahogyan mindannyian válaszokat keresünk az élet alapvető lét-kérdéseire.

Lakonikus és kimerítő bevezetőm után, hadd ajánljam figyelmébe Várnay – Nagy Orsolya verseit.

Ára: 1000 forint postaköltséggel

Rendelhető: info@polusonline.com